Másnap sem maradtunk tétlenül. Egy nagyobb és kevesebb alkohol tartalmú vásárló korútra indultunk. 2 kartondoboznyi élelmiszert szereztünk be, amikkel hazafelé jól el lehetett szórakozni. Erről készült pár foto is, amit meg lehet tekinteni a picasa albumban. Ezután a szánthóék féle mennyország saláta készítése következett. Kurva finom lett, ez csak nekem nem volt meglepő, hahaha. De tényleg sikert aratott, köszi apu! Ezután hajnal 4ig Kés/alattot néztünk, sajnos nagyon rákaptunk, brutális. de ezért szeretjük. Másnap szintén nem hagytuk magunkat ellustulni, a szomszédos környéket jártuk be,Grünewald votl a cél. Jó kis kertváros. Aztán irány a Potsdamer platz. Kipróbáltuk a jeges csúzdát. Felfelé menet majdnem visszafordultunk annyira félelmetesnek nézett ki, de miután leértünk, csak a pénz tartott minket vissza attól hogy még vagy 10szer lecsússzunk. Ezek után vettünk némi borocskát az esti kés/alatt nézéshez, és persze megfőzzük a lencselevest, mert hát anélkül nincs új év. Amúgy vicces volt mert miközben erről trécseltünk hogy hogyan kéne majd megcsinálni stb,egy néni odafordult hozzánk aki héber könyvet olvasott (mellékinfó), hogy vigyázzunk az itteni zöldségekkel, nem olyan jók mint otthon, Magyarországon. És mindezt persze magyarul mondta. Tiszta vicc, sehol sincs az ember biztonságban.Másnap kezdődött a suli, szörnyű volt. Bár lehetett találkozni végre a többi kis erasmusos gyökér biológussal. Én is ilyennek tartom magam amúgy. Kicsit a könyvtárban tanultam, váll veregetés. Kedden detto suli reggel 8tól 12ig, haza, kaja, német 2től 6ig, majd hoppá. kihagytam vmit. Zoli. Hétfőn este jött egy email, Bessenyei Zoltántól hogy Dánia jön dolgozni de előtte beugrana Berlinbe. Mondom király, gyere. Úgy volt hogy reggel jön de abból 11lett, ugyhogy végülis együtt kajáltunk vmit, bementem németre, addig ő feltalálta magát. Aztán belevetettük magunkat az éjszakába. Nekem volt egy kis problémám,az étteremben megmaradt kaját elcsomagoltattam, nem tudom hogy ez proszto dolog-e, de bakker, kaja, szentség. Na és kajás dobozzal nem olyan buli bulizni, ugyh valahova el kellett rejteni. Szerencsé ez az állomásokon nagyon jól kivitelezhető csomagmegörző címen. Nem volt nagyon semmi kiírás hogyan működik, de gondoltam nem olyan bonyolult ez. Ez még fontos momentum lesz... Szoval ezek után tényleg 100%osan fel voltunk készülve az estére. Útközben andit is összeszedtük. Most nem írom le hogy jártunk de 6 kocsmát kipróbáltunk. Szegény zoli elég kész volt 13 óra vezetés után de azért birta, csak hazafelé aludt be. De nem nagyon tudott magáról. Vicces volt, ismét egy magyarral is sikerült találkozni. Vagy legalábbis egy olyan bácsival aki tud magyarul. Épp az andival beszélgettünk magyarul, zoli nem tudott magáról. A bácsi meg odahúzódik közel hozzánk mondván ő is akar kicsit gyakorolni. Elbeszélgettünk az otthoni dolgokról, nagyon képben volt az úr a politikában, egy baja volt azt mondta hogy , kellene neki egy magyar vén spinkó kicsit többet gyakorolni a magyarnyelvet. Haláli fazon volt.
SZerda, suliba bementem utána meg a csomag megörzős kajámért indultam. Odamegyek a szekrényhez, legfölső polc, legkisebb fakk, kis kiírás, 25 euro ha ki akarom nyitni. Mondom mi a retkes fa van? Kétszer körbejárok mindent hátha írnak valamit erről, mégis hogy kéne fizetnem nekem 25 eurot.Egy kis táblát találtam, ami azt írja hogy a késedelmi díj ennyi. Dehát én nem késtem semmi, benne voltam a 24órában. Próbálkoztam még a kulccsal, fordítottam jobbra-balra, semmi. Mondom, nem érdekel rohadjon meg ott a kaja, szerencse hogy nem a táskámat vagy valami fontosabb cuccot tettem be. Gondoltam benne hagyom a kulcsot, majd fizet aki kiváncsi. Elindultam haza aztán eszembe jutott mivan ha azt hiszik hogy vmi bomba van benne. Annyi ilyesmit lehet hallani, gyorsan visszamentem, megpróbáltam mégegyszer kinyitni, semmi. Megkerestem az infopultot, persze először rossz helyre mentem, de aztán sikerült egy szerencsétlen séta nénit felállítani az infopult mörül hogy segítsen. Mondta hogy szokott lenni ilyenrendszerhiba, hogy túl számolja az időt. Mondtam magamnak, jaj dejo akkor nem én vagyok szerencsétlen. Oda adom neki a kulcsomat, tessék néni, nyissa ki. Rá néz a kulcsra, a szekrényre, két különböző szám. Mondja hogy talán ez a baj, erre én, az nem lehet hát nem vagyok hülye tudom h hova pakoltam, emlékszem én mindenre, egy kulcsot vettem el ami szekrényben volt nincs itt hiba. Erre kiderült hogy az a kurva állomás totál szimmetrikus és egy teljesen ugyan ilyen elrendezésű hely van a másik oldalon. Majdnem elsírtam magam, de tényleg. Ez az egész tortúra egy kurva kajamaradékért. Persze a néni is jól kinevetett, mert a kulcsszám tényleg passzolt a szekrényszámhoz, és semmit nem kellett fizetnem. Hello Szánthó FLóra vagyok.
CSütörtök péntek suli 10től 5ig, ezt az órát azon nyomban le is adtam, egy ez tömbösített lett volna, halál időpontban, vizsga febr28, amikor megyek haza...vicces. Pénteken nem tudom mit csináltunk, szombaton Balkan beats, jött a kis dán csaj manja a dresdai csapatbol, igy négyen vágtunk neki az éjszakán mert közbe éva is megérkezett. Volt egy borunk ( a sok másik melett) ami magyar volt, köszi Zoli. Nem bírtuk kinyitni, mindennel próbálkoztunk, de olyan szép volt az üvege hogy mindenképpen meg akartuk inni, ezért elvittük magunkkal. Gondolván hogy majd vmi fritz kinyitja nekünk. ( erről jut eszembe ezen a héten vettük meg a jegyeket fritz kukibráner koncertre) Bementünk egy éjjelnappaliba, szegény bácsi úgy megszenvedett vele, már verte a falba a palackot ( ez egy jó szó) és 10perc után kinyílt. A bácsi volt az első aki beleihatott, úgy gondoltuk ez így fair. persze pohárba töltött. Örült is hogy magyar bor. Na ezután megittuk, elrejtettük az a szép üveget egy hóbuckába ástuk. Nincs több csomagmegörzős sztori. A buli jó volt, ugyan az volt mint múltkor, a számok sorrendje sem volt más. Elég ciki. Aztán 3kor haza, a szép díszes üveggel. A metron meg kérdezte egy srác ez milyen üveg. Mondom szép magyar boros üveg. Erre máris rákezdett, oh igen sziget fesztivál király. Budapest a legjobb hely, mi hol lakunk, mondjuk budán többnyire, erre a srác akkor ti gazdagok vagytok? Vicces volt, szegény rossz irányba jött de nem akart leszállni olyan jót beszélgettünk. Persze részeg volt meg be is volt tépve, de elvoltunk. Németül beszéltünk amúgy, ritka pillanatok egyike. Nemis. Vasárnap egy kis szülinapozásra voltunk meghívva, a tandenpartnerinnünk barátjának bulijára. A buli előtt a mauer parkba mentünk széjjel nézni a kis zsibi piacra, de semmi értelmes dolgot nem lehetett találni, nem voltak túl sokan, nagyon szar idő volt. A buli: Kellemes kis társasjátékozás, evés ivás. Iszonyat jó volt. Nálunk voltunk házibulizni még régebben ha emlékeztek még. Szintén későn sikerült hazaérni, mert hát meg kellett várni az éjfélt akkor volt az igazi szülinap.
következő hét, semmi különös suli, haverok, spanolás. Suli elég nagy szívás, utolsó héten amikor itt leszek végig reggeltől estig gyakom lesz, plussz szóban a vizsgák. Élmény.CSütörtökön bunker látogatás volt a program a kis erasmusdiákoknak szervezve.ELég uncsi volt, egy teljesen steril alagut rendszerben voltunk, semmi vérnyom semmit rettenetesség. Utána elmentünk a magyar ottani szimplába, bár ne tettük volna. BUNKO MAGYAROK. egy magyar csaj volt a kiszolgáló, megkérdeztük kedvesen hogy beszél-e magyarul mert ott magyarok dolgozni elvileg csak multkor nem sikerült összefutni velük, erre bunkon válaszolt ja. oké, akkor ezt meg ezt kérnénk. az nincs kérj mást. ja és nagy kegyesen belement hogy magyarul rendeljünk. amikor távozni készültünk még fejenként a 8 euros fogyasztáson túl egy eurot le akart rólunk gombolni mondván hogy egy srác elkezdett zongorázni, ergo élő zene, fizess. dehát akkor szerelt össze amikor mi elmentünk, és miért nem előbb szólt? bunkó picsa. Ezután csavargás evés ivás, koktél stb. egész korán hazaértünk.
